Tolteca yolt, deayan gan Azteca araya, va saneik ke Tollan ape sugdalackar. Tollan ( okon Tula ) tiyir kelu ke abdifa araya voneweyesa koe istefa Mexika az turestapayasa va yona radimifa araya isu seltay.

Cenera az atitsura ke gejaf grelt betara

Tolteca gindaxo.

Isti IX-eafa decemda, gejaf grelt mal lentexo va istefa mexikafa azekexa olgalicur. Araya ke bata gola ixam tuaxana gan koef mulos acagimiyid. Gadenon gan Mixcoatl ( Perake ke Rujod ) is azikeem, va gefa abdufira linveyer nume bad lea decemda va osk Azekexa vox dere Yucatán dega di olgalicuyur. Bat tolgenisik tiyid Tolteca sane.

Icde tawavopafa is arayafa xanta ke Tolteca sane zo cenkamat. Soe tire me tiyid lentef alizmonaf yestatcabanesik larde va pofa sayakafa norluca feliyid ise va yona grustapana ervolia dadiyid. Batcoba noveyer da va sinafo vo bitupet, i va vo rotiso La Quemada folkwid tigis poke Zacatecas witafa widava.

Faspara ke Tolteca sane va warzafa ra gu isteamerikafa izva kostayar. Abdion selt gan ardilafa pula dem gertik zo gadeyed ise dace geja gan battan rupeyes va guazut zo azedeyed enide bak akenaf viel ke wuluzafa doca di dilizeyed. Voxen dene Tolteca selt, soka gan sayakaf oluikeem zo gadeyer.

Widava inon vegeduyuna tiyid yunkeyena gu erbilok ke sayakafa mava is kaatoeks va gejik, isen rebavaf lingeksap reduyun koe Maya Chichén Itzá wid tiyid kaatoeks va inyona tolgenira is olgalicura koe Yucatán gola. Vund tiskis va Tolteca sane tid gedraf is dile kevkalis, voxen niedara tir sulara va gertafa atayera va Quetzalcoatl ( Bruxakirafe perake ) joke ara atayera va Tezcatlipoca ( Vikizasa elza ), i va atayera dire vanikatcutusa wetce gejalorik gan Azteca sane.

Stogoyena gluyista betara

Tolteca sane gu intafa warzafa anameda va int di zaleyer nume jupekatason va jontika leca ke yon savsaf isteamerikaf lorik vanikatcuyud, i tulon ke telyon ke Teotihuacán. Tollan ( Tula ) inafu kelu gu Teotihuacán pakon zo ksudayar, isen nuve bata vanikatcura va abdikruldesa xuta noveyer da Tolteca sane va intyona felira tumwedayar. Abigon is nekev sulara va gertikeem, Ce Acatl Topiltzin Tolteca okilik va int gu Quetzalcoatl banvielu di yoltayar, numen Bruxakirafe Perake gu adomtaf lorik ke widava di zo torigiyir.

Moe tawavo ke Tolteca sane lidam xo inon turestayana, tulon koe Uxmal is Chichén Itzá koe Maya lizuxo, kudja va Chac Mool ( Kerafa Nuba ) zo trasiyid. Sina rotir tiyid wetas muxelk ( num yolt ). Bata kudja koe Anteyayana Berma ke Tula tigiyir.

Tolteca saneik tiyid abic, numen zabduyuna soka tiyir gluyista dem metuavanon stujeyena lospa. Vile bata kerdela, tiyid amidapaf gu irubasik ke gindaxo vegeduyuno gan Teotihuacán az Azteca saneik. Mulos is keyaksera nekiyisa va geja va Tolteca sare al nukatcalad.

Tere, amidafa lospa ke Tolteca soka va volruptesuca toz imaxuyud vieli miv Tolteca saneik platinon gan warzafa runta ke lentuf tolgenisik geon rovelamayad. Bak 1156 Tula zo dilfuyur aze zo vilayar, arse gan Azteca sane.

Soe konoleks va Tolteca seltay zo gonuldinecker. Azon Azteca gadesik dakteyed da Tula tiyir intafo vundafo vo. Gu widava dem aka vaon pimtayad isen Azteca yasa va Tolteca gazafa telyona kureyed enide va sint katanayad ise jeayad. Dere tire jontika folira ke Azteca seltay, tulon atayera va Tezcatlipoca, mali Tolteca sare va xanta dikid. Isen gubefa wetara va jontik ayik gabenton tukotgrupayasa va Azteca seltay, koe Tula bak Tolteca sare al bokayad.

Ugalay betara

  • 100 RGJ : Vegedura va yona taneafa relida koe azekexa ke Istefa Mexika.
  • 534 : Toza ke jovlera va Teotihuacán.
  • 683 : Pacal gazik, i gadikye ke Chan Balam Hanab, tis balem-sandaf awalker.
  • 800 : Ckane ke yantanyofara ke Geefa Amerika ko Istefa Amerika zo vanikatcud.
  • 850 : Tolteca gejik gaden gan Mixcoatl va Mexika tolgenid.
  • 900 : Zabdura va Tula kelu ke Tolteca gindaxo.
  • 950 : Toltecafa turestara va kotafa Istefa Amerika al mopler.
  • 1156 : Tula Tolteca kelu zo tolgenir nume zo vilar.
  • 1250 : Chichén Itzá gan kevlaf Mayapan wid zo ikapir.
  • 1335 : Zabdura va Tenochtitlán gan Azteca sane koe México jumtak.

Vuestexa betara

  • Atlas Historique de l'ancienne Amérique, Norman Bancroft Hunt, Thalamus Publishing, 2001, ISBN 274342192-4


 Tolteca Araya 
Tolteca saneTulaTolteca gejafa mavaDivlizera ke Tolteca saneChichén ItzáKonolesikaf vund